english
European PPP Center

PPP Deal of the Year EMEA - interjúk

Erik Aal, projektvezetési tanácsadó

Ön szerint milyen tényezők segítették elő a projekt közbeszerzési eljárásának tervezett határidőre történt sikeres befejezését?

Egy magasan kvalifikált és motivált személyekből álló team nagyon keményen dolgozott tíz hónapon keresztül. A minisztériumi kulcsemberekkel való kapcsolatunk igazán jól működött. A mandátumunk megengedte, hogy nagy sebességgel előre tudtunk haladni, de ugyanakkor a kommunikációs csatornákat menedzseltük és így mindig szoros kapcsolatunk volt az államigazgatással. Megállapodtunk, hogy egy gyors projektet fogunk csinálni és aztán megcsináltuk.

Mit csinálna projektvezetőként másként, milyen pozitív és negatív tapasztalatokat szerzett?

Visszatekintve azt tudom mondani, hogy ott voltunk sikeresek, ahol megvoltak a világos céljaink, illetve ahol egy korai fázisban viszonylag világos célokat tudtunk felállítani, tehát ott kevésbé sikeresek, ahol nem volt egyértelmű, mit is akarunk. Fontosnak tartom a projekt legelején célokat kitűzni, praktikus célokat is, amelyeket az államigazgatás nem tud megfogalmazni. A következő projektben a hatékonyság, objektívan mérve, szintén egy fontos kritérium lesz.

Véleménye szerint mennyiben hasznosíthatóak a megszerzett tapasztalatok más országok gyakorlatában?

Talán az ún. "emerging" gazdaságokban az a legfontosabb, hogy a PPP projektek minél előbb legyenek meg, mert a PPP projektek gazdasági hajtóhatása egy nagyon lényeges tényező. Érett gazdaságokban megéri az utolsó részletekre és a finomításra figyelni és időt szakítani ezek kidolgozására.

Milyen hatása lehet a sikernek a további PPP beruházásokra?

Ez nyilvánvalóan elsősorban az államigazgatástól és a politikai rendszertől függ. Az egy dolog, hogy egy PPP projektet céltudatosan levezényelni a szerződéséig, egy másik pedig az, hogyan működik majd a PPP és az állam hogyan tudja ellenőrizni. Azt hiszem, hogy jó példát mutattunk arrra, hogyan kell szerződni.


Szűcs Júlia, főosztályvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Hogyan értékeli Ön a díj tükrében a magyarországi PPP beruházások eddigi történetét?

Magyarország az elmúlt években több területen is alkalmazta a PPP finanszírozást, úgy a közlekedési, mint a kultúrális, oktatási vagy a büntetés-végrehajtási infrastruktúra fejlesztése terén. A nemzetközi konferenciákon általában kiemelik, hogy Magyarország PPP beruházásait a saját tapasztalatai alapján fejlesztette tovább, így a külföldi kitekintésen kívül a folyamatos belső tanulás is hozzájárul ahhoz, hogy most már egyre sikeresebb PPP beruházásokat tud megvalósítani. Úgy gondolom, ez a díj mindenképpen azt mutatja, hogy jó úton járunk. Igazolása lehet annak a meggyőződésünknek, hogy képesek vagyunk értéket teremteni szakszerűen megalapozott PPP beruházások létrehozásával, és hogy ezt a piac által is elfogadható – sőt, elismert – módon tesszük.

Tekinthető-e a díj a magyarországi erőfeszítéseknek szóló általános elismerésnek?

Ha a fenti szemléletet követjük, akkor azt mondom: igen, a díjat tekinthetjük a magyarországi erőfeszítések általános elismerésének. De az elismerés azért elsősorban az „M6 3. fázis” projektnek szól és ezt azzal érdemelte ki, hogy az eddig legnagyobb magyarországi PPP projektként is rekordidőn – a közbeszerzési eljárás meghírdetését követő mintegy hét és fél hónapon – belül sor került a szerződéskötésre és a pénzügyi zárásra, ami egyedülálló az ilyen komplexitású és nagyságrendű projekteknél. Ezen kívül megemlítendő, hogy ez az első olyan PPP projekt, amelynél az új közbeszerzési törvényt alkalmazni kellett, továbbá az is, hogy a nemzetközi résztvevőket felvonultató eljárás végeredményeképpen létrejövő szerződést sikerült magyar nyelven megkötni.

Mennyire lehet ösztönző az esemény további PPP beruházások megindításához?

Mint már említettem, a díj elismeri a munkánkat, és megerősít minket abban, hogy jó úton haladunk. Ugyanakkor jelzésértékű a magánszférának is, és arra számítunk, hogy komoly ösztönző erővel bír a közszolgáltatások nyújtásában való közreműködéshez, mivel megmutatja, hogy a kormányzat komolyan elkötelezett az infrastruktúra-fejlesztések terén és eléggé nyitott és rugalmas ahhoz, hogy az innovatív finanszírozási és projektmegvalósítási megoldásokat kezelni tudja, miközben természetesen figyelemmel van a projekt finanszírozhatóságára is. Reményeim szerint a díj „marketingértéke” tovább növeli a potenciális finanszírozók és tőkebefektetők érdeklődését a magyarországi fejlesztési projektek iránt.

Mely területeken várható újabb PPP projekt indítása?

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről azt tudom mondani, hogy a közlekedési infrastruktúra további fejlesztése során újabb PPP projektek indítását tervezzük. Összkormányzati szinten pedig elsősorban további kulturális, oktatási és börtön programok várhatóak.


dr. Demkó Ivett, főosztályvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Ön, aki a közbeszerzési eljárás lebonyolításáért volt felelős, milyen fő szempontokat tartott szem előtt és voltak-e nehézségek, amelyek bármilyen módon veszélyeztethették volna a folyamat sikerét?

Közbeszerzési szempontból elsőként szükséges rögzíteni, hogy ezen autópálya szakasz megépítése esetén volt szükséges a PPP keretében történő autópálya építések történetében elsőként alkalmazni egyszerre a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezéseit. Ez a körülmény volt elsődleges szempont közbeszerzési oldalról, azaz a két törvény irányadó rendelkezéseinek maradéktalan megtartása az eljárás egésze és a szerződéskötés folyamán egyaránt. Az Európai Uniós PPP-s gyakorlat, és irányvonalak szükségszerű alkalmazása is lényeges szempont volt, amely nagy kihívást jelentett a Kbt. szemszögéből nézve, ugyanis a PPP-s gyakorlat rugalmas konstrukciókat hordoz magában, amelynek ugyanakkor meg kellett felelnie a Kbt. szigorú, kogens rendelkezéseinek.

Mindeddig a szakértői körök és nem utolsó sorban a potenciális ajánlattevők is hozzászoktak a koncesszióról szóló törvényben foglalt rugalmas kereteket biztosító pályázati szabályokhoz, ez a projekt azonban mindenki részéről gyökeres nézőpontváltást hozott, amelyre szükség volt a már többször hivatkozott Kbt.-ben foglaltak rendelkezéseinek megtartása érdekében. Mind a szakértőknek, mind az ajánlattevőknek meg kellett szokniuk a közbeszerzési eljárás környezetét. Ez önmagában kockázatott jelenthetett volna az eljárás előkészítése és lebonyolítása során, azonban rögzíteni szükséges, hogy ezzel a kockázattal reálisan nem kellett számolni. A közbeszerzési eljárások vonatkozásában általánosságban elmondható továbbá, hogy, mint kockázattal számolni kell azzal, hogy az eljárás folyamán bármely ajánlattevő jogorvoslati kérelmet nyújt be a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Az eljárás ütemezése, a projekt sikeres, előre megtervezett ütemben történő lebonyolítása miatt sem lett volna könnyen kezelhető, ha jogorvoslati eljárás indul. Ez további kockázatot jelentett a közbeszerzési eljárás sikeres lebonyolítása vonatkozásában. Jogorvoslati eljárás megindítására azonban nem került sor.

Összegezve, a közbeszerzési eljárás lefolytatása során az egyes lépéseket szigorú jogszabályi keretek között kellett tartani, amelynek maradéktalanul megfelelt a megvalósítás.


Kilyénfalvi Béla, struktúrált finanszírozási főigazgató, ING Bank

Ön szerint a projekt pénzügyi szerkezete megfelel-e a befektetők, illetve a hitelezők elvárásainak és rugalmasan alkalmazható-e a 30 éves élettartam során?

Véleményem szerint a kidolgozott pénzügyi struktúra megfelelő mind a befektetők, mind a hitelezők számára és az Európai Unió elvárás-rendszerével is összhangban áll. Régiónkban nagyságrendileg még 30 éves futamidejű banki hitelek érhetők el és a projekt finanszírozását is egy 29,5 éves finanszírozási csomag biztosítja. Ennél lényegesen hosszabb futamidő egy 1 milliárd euró nagyságrendű banki finanszírozás esetén nem érhető el. Ennél rövidebb finanszírozás viszont csökkentette volna a projekt „value for money” szintjét.

A projekt sikerét bizonyítja az a tény is, hogy három, nemzetközileg elismert tagokból formálódott konzorcium adott be ajánlatot a projekt megvalósítására. Kiemelném továbbá azt is, hogy a nyertes ajánlattevő konzorcium által a projekt számára biztosított finanszírozási struktúrában 5 elismert főszervező bank vett részt, ami a hitelpiacok aktuális problémái mellett nagyon komoly sikernek számít.

Milyen nehézségekkel találkozott a pénzügyi tanácsadó az eljárás lebonyolítása és a pénzügyi zárás elérése során?

A projektnek a rendkívül feszített ütemterv mellett számos kihívással kellett szembesülnie. Ezek közül kettőt mindenképpen ki kell emelni. A projekt volt Magyarországon az első komplex PPP tranzakció, amelynek versenyeztetése teljes mértékben a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozott. Emellett nehézséget okozott az is, hogy a közbeszerzési eljárás nyelve a magyar nyelv volt, így a tárgyalásokat magyar nyelven kellett lebonyolítani, miközben mind a pályázók, mind a finanszírozó pénzintézetek képviselői külföldiek voltak és így angol nyelven voltak tárgyalóképesek. Tehát az eljárás során - a jogszabályok szem előtt tartásával - végig szinkrontolmácsolást kellett biztosítani a résztvevők kommunikációjának elősegítése érdekében.

A pénzügyi zárást figyelembe véve melyek a projekt sikerének kulcstényezői?

Álláspontom szerint egy ilyen volumenű PPP projekt csak abban az esetben lehet sikeres, ha az állami oldal teljes elkötelezettséggel áll az elképzelés mellett, illetőleg erős a projekt politikai támogatottsága.
Emellett kulcsszerepük van a tanácsadóknak, akik megfelelő, nemzetközi ismeretekkel és tapasztalattal rendelkeznek az alkalmazandó üzleti struktúra tekintetében, illetőleg rálátásuk van a helyi üzleti és jogi környezet sajátosságaira is. A projekt állami oldalának jogi tanácsadója a Köves és Társai Clifford Chance, míg a pénzügyi tanácsadó az ING volt.
A siker másik kulcstényezője az volt, hogy az eljárás alatt végig sikerült a versenyt fenntartani, ami nagymértékben annak is köszönhető volt, hogy az Állam egészen a végső ajánlatok beadásáig 3 konzorciummal tárgyalt és a pályáztatás teljesen korrekt és átlátható módon zajlott.

Milyen visszhangja van a projekt sikerének a nemzetközi pénzügyi világban?

A legnagyobb visszhangot az keltette, hogy a pályáztatást és a pénzügyi zárást sikerült rekordidő alatt lebonyolítani. Sokan nem hitték, hogy ez sikerül. Nagyon kevesen bíztak abban, a részvételi felhívás kiadásától számított mintegy 8 hónap elégséges lesz a pénzügyi zárás elérésére. Őszintén be kell vallanom, először nekem is elég reménytelennek tűnt az ütemezés, de ahogy haladtunk előre az eljárásban, egyre inkább reálissá kezdett válni az ütemterv.

Ami a projektfinanszírozási szakma véleményét leginkább kifejezi, az a PFI (Project Finance International) 2007-es „PPP Deal of the Year EMEA” díja. Ez egy olyan elismerés a tranzakcióban résztvevőknek, mint a filmes szakma Oscar díja.


dr. Köves Péter, partner, Köves Clifford Chance

A magyarországi PPP beruházásokhoz milyen jogi háttér áll rendelkezésre, és milyen változások történtek az utóbbi időben, amelyek esetleg segítették vagy hátráltatták a PPP beruházásokat?

A hatályos magyar szabályozás a PPP jogi kereteit elsősorban a Közbeszerzési Törvényben kívánja megteremteni, paradox módon azonban a legsikeresebb PPP projektek, így az M6 III. fázis is sikerüket annak köszönhetik, hogy esetükben a Közbeszerzési Törvényt a Koncessziós Törvény figyelembevételével kellett alkalmazni. Az európai viszonylatban is az egyik legszigorúbbnak minősülő Közbeszerzési Törvény és különösen a közbeszerzési gyakorlat "termék" beszerzésére koncentrál és nehezen tolerálja azt a rugalmasságot, amely egy sikeres, akár több évtizedes köz- és magánszféra közötti partnerséghez szükséges. Hiába vezette be az európai iránymutatást követve pl. a Közbeszerzési Törvény az építési beruházás kategóriáját, annak magyarországi szabályozása és a szabályozás értelmezése ugyanolyan rugalmatlan, mint más közbeszerzési eljárások esetén. Összességében tehát elmondható, hogy a jelenlegi jogrendszer alkalmas nagy infrastrukturális PPP beruházások létrehozatalára, más típusú PPP projektekre azonban kevésbé.

A nemzetközi gyakorlatban hogyan minősítené a magyar jogrendszert a PPP beruházások tekintetében és mennyire alkalmazhatók a magyarországi tapasztalatok a környező közép-kelet európai régióban?

A magam részéről azt gondolom, hogy nem elsősorban magukat a jogszabályokat, hanem azok alkalmazását kell minősíteni. A PPP ugyanis nem elsősorban elmélet, egy-egy jogszabályt nem valamilyen elméleti szempontrendszer, hanem a jogszabály alapján létrejött projektek alapján kell minősíteni. Az alkalmazható magyar tapasztalat éppen ez, milyen pénzügyi-jogi technikákkal, megoldásokkal lehet sikeres projekteket létrehozni, ha van hozzájuk megfelelő politikai támogatás. A magyarországi gyakorlat szerintem kifejlesztett olyan jogi megoldásokat, mint pl. a közép-európai jogi struktúrákra alkalmazható közvetlen szerződést, vagy a PPP koncessziós szerződés fő elemeit, pl. az állami ellenőrzés, vagy a koncessziós szerződés megszűnése esetén fizetendő térítés tekintetében, illetőleg teljes eljárás jogi lebonyolítása tekintetében, amelyek alkalmazhatók a környező országokban is.

Ön, aki benne volt mindkét nemzetközi díjjal kitűntetett nagy magyarországi autópálya beruházás előkészítésében és tárgyalásában, hogyan látja a régióban PPP típusú beruházások jövőjét és lehetőségét?

Véleményem szerint a PPP minden szempontból alkalmas forma ebben a régióban. Egyrészről tehermentesítheti az állami költségvetést, illetőleg egyidejűleg több projekt megvalósítását teszi lehetővé, ami az elmaradott közcélú infrastruktúra miatt igencsak szükséges. Ugyanakkor a történelmileg kialakult bürokratikus állami irányítás által megvalósítandó, állami fejlesztésbe képes beintegrálni a magánszektor tapasztalatait, rugalmasságát és piaci alkalmazkodóképességét.


Thomas Höfner, Strabag

Hogyan értékeli a közbeszerzési folyamat lebonyolítását az ajánlattevő szempontjából?

Úgy éreztük, hogy az egész folyamat nagyon átláthatóan és hatékonyan volt megszerkesztve és lebonyolítva. A műszaki és más tanácsadók szakmai hozzáértése mély benyomást tett rám.

A közbeszerzés ütemterve a szakmában ismert legrövidebb volt. Ön szerint ez pozitív vagy inkább negatív hatással volt a folyamat lebonyolítására?

Ez valóban így van. Nem tudnánk más példát találni ilyen rövid idő alatt elért pénzügyi zárásra a közlekedési PPP beruházások között. A három résztvevővel folytatott versenytárgyalás minden kétséget kizáróan hozzájárult ahhoz, hogy a beruházást alapjaiban meghatározó tényekre kerüljön a hangsúly a tárgyalások során. Szeretném kiemelni a megadott kockázat mátrixot, amely teljesen korrekt és elfogadható módon osztja fel a kockázati tényezőket a magán és az állami szektor között.

Mit tekint az elkövetkezendő építési fázis során a legnagyobb kihívásnak?

Mindenképpen arra kell törekednünk, hogy megtartsuk azt az együttműködést és bizalmat a beruházás résztvevői között, amely mindkét fél számára előnyös. Ami a műszaki megoldásokat illeti, nagy figyelmet kell fordítanunk az alagutak és viaduktok megépítésének helyes ütemezésére, hiszen ezek jelenthetik a legnagyobb problémát a határidő betartásánál.

Ön szerint milyen tapasztalatok vonhatók le a projektből?

A Magyar Állam eltökélt álláspontja a PPP beruházásokkal kapcsolatban, amely már az M5 során érezhető volt, lehetővé tette új beruházások hatékony lebonyolítását, ami a pénzügyi szervezetek által magasan értékelt tényező.

Partner szervezet
Partner szervezet
Partner szervezet
Partner szervezet

Kazahsztáni PPP Központ

 

 

 

részletek 

Partner szervezet
Partner Szervezet
Partner szervezet

Promóciós lehetőségek az Ön szervezete számára.

részletek